Miért is fontos az érzelmi intelligencia?

Életed bármely szakaszában eljöhet az a pont – vagy sokaknak egyetlen pillanat –, amikor rádöbbensz, hogy valami hiányzik az életedből, vagy közel sincs rendben. Látszólag mindened megvan, mégis üresnek érzed magad. Hogyan tudsz ezen változtatni? Egyáltalán, lehet ezen javítani?

Amikor a kérdések megszaporodnak

Amikor rádöbbensz, hogy még annál is kevesebb az önbizalmad, mint gondoltad, az önbecsülésed pedig eddig szinte nem is létezett, elindítja benned a kérdést: hogyan kérjek segítséget? Kitől? Mikor? Pontosan miben segítsen?

Előfordul az is, hogy azt érzed, egyedül vagy – elfogytak az emberek mellőled, a társas kapcsolataid száma és minősége megfogyatkozott, pedig szeretnéd, hogy ez a terület is működjön. Vagy folyamatosan harcban állsz a gyerekeiddel, társaddal, testvéreddel, és a felmerülő konfliktusokat nehezen, vagy alig tudod megoldani. Ki és mi tudna ebben az elakadásban segíteni?

Más-más csatornán érzékeljük a világot

Lehet, hogy már találkoztál olyan emberrel, aki észre sem veszi, ha valaki a környezetében feldúlt, vagy éppen nagy öröm érte. Van, akinek egyszerűbb az érzelmek erdejében tájékozódni, megérteni és a helyén kezelni a metakommunikációt, a gesztusokat. Másnak viszont a hat alapérzemet is kihívás beazonosítani.

Nem egyszer előfordult már, hogy az irodában egy alkalmazott csapkod, dühös, piszkálja a mellette dolgozót. Sokszor kiderül, hogy az érzelmi felindulásának semmi köze a munkahelyhez – egy otthoni reggeli affér bolygatta fel a lelki életét. Nagyon nehezére esik beazonosítani a negatív érzését, a frusztrációját, de a benne lévő feszültség ki akar törni, és egy teljesen ártalmatlan kollégára borul az összes mérge, esetleg agressziója.

Értelmi vagy érzelmi intelligencia?

Miért is fontos tehát az érzelmi intelligencia? Elég az IQ? Az EQ mit sem ér a mai pénzcentrikus világban? Érdemes időt szentelni a fejlesztésére?

Tapasztalatom szerint egyre inkább felerősödik az igény, hogy tisztában legyünk a saját érzéseinkkel, helyén és tudatosan kezeljük, felismerjük, mi váltja ki őket. Az EQ azt a képességet jelöli, amellyel valaki képes felismerni, megérteni és kezelni saját és mások érzelmeit. Míg az IQ az értelmi képességeket méri – a logikus gondolkodást, a problémamegoldást, a memóriát, a verbális és matematikai készségeket, az információfeldolgozás sebességét.

Véleményem szerint az EQ legalább annyira fontos, mint az IQ. Bizonyos életterületeken és életszakaszokban a fejlett érzelmi intelligencia még nagyobb részben vezet harmóniához vagy sikerhez, mint a kognitív tudásunk.

Fejleszthető, de mindenkinél másképp

Az érzelmi intelligencia minden életszakaszban fejleszthető, akiben erre igény van. Az eszközök és módszerek azonban nemcsak életkoronként különböznek – mivel minden ember más, eltér az értékrendje, a múltja, a jelene és a jövőképe is, ezért más-más megközelítést igényel. Rendkívül sok egyéni és csoportos technika létezik a személyes és szociális kompetencia fejlesztésére.

A kiindulópont – és sokszor a probléma is – mindenkinél más: lehet párkapcsolati nehézség, munkahelyi feszültség, vagy a saját csökkentértékűség felismerése, ami valakit végül szakemberhez visz. Rendszeres, folyamatba helyezett és elkötelezett munka esetén lehetőség van arra, hogy az érzelmeket a lehető legtudatosabban kiaknázzuk, az empátia területén jártasságot szerezzünk, és a társas kapcsolataink a jobb kommunikáció segítségével együttműködő, elfogadó és megértő kapcsolódásokká alakuljanak.

Kívánom, hogy minél többen eljussunk egy önismereti folyamatba – amelyet lehet mélyíteni és szélesíteni, szükség esetén pihentetni –, és amelynek eredményeként közelebb kerülhetünk önmagunkhoz.